Egyre több klímát telepítenek, és nemcsak önálló házakban, hanem olyan társasházakban, ahol a szomszédok sokkal közelebb vannak egymáshoz, különösen a budapesti gangos házakra vagy az erkélyes társasházakra is lehet gondolni, ahol az erkélyek meglehetősen közel állnak egymáshoz, így egy kültéri egység hangja, az ebből kiáramló forró levegő – különösen nyáron – zavarhatja a szomszédokat.
Mivel növekszik a klímák száma, egyre több helyen merül fel, hogy külön társasházi szabályozást vezessenek be. Magyarországon a társasházakban a légkondicionáló berendezések kültéri egységeinek elhelyezését több jogszabály és helyi rendelet is szabályozza, különös tekintettel a városkép védelmére és a lakók nyugalmára.
Jellemző szabályok társasházakban
Talán nem meglepő, hogy azon társasházak esetében, ahol a külső homlokzat, gang, pince, padlás és tető közös tulajdonban van, akkor ezekre a helyekre csak a társasház engedélyével lehet klímaberendezést telepíteni. A vitás helyzetek elkerülése érdekében fontos a közös képviselővel való egyeztetés, mivel a telepítési lehetőségek társasházanként változhatnak.
Egyik tipikus példa erre Esztergom. Itt a helyi önkormányzat tájékoztatója szerint társasházak esetében a kültéri egységeket lehetőség szerint a lapostetőn vagy a teraszon, közterületről takart módon kell elhelyezni. Ha ez nem lehetséges, akkor az ablak mellett vagy alatt, szintenként ugyanazon a helyen, a homlokzaton egy vonalban kell elhelyezni a berendezéseket.
Tatabányán pedig a város településképi rendelete szerint a klímaegység kültéri elhelyezése minden esetben településképi bejelentés-köteles tevékenység, amelyet az önkormányzatnál kell kezdeményezni. A rendelet kimondja, hogy műszaki berendezések utcai homlokzaton történő látható elhelyezése nem megengedett; ezek csak az épületszerkezettel takartan helyezhetők el.
Következő példánk Dunakeszi, amely város már 2006 óta szabályozza helyi rendeletben a klímák elhelyezését, 2013. január 1. óta pedig csak településképi bejelentéssel telepíthetők ezek az egységek. A szabályozás célja, hogy az épület külső homlokzatára elhelyezett klíma kültéri egységek ne befolyásolják negatívan a település képét.
A klíma telepítése előtt tehát mindenképpen érdemes tájékozódni az adott település helyi építési szabályzatáról vagy településképi rendeletéről, mivel ezek további korlátozásokat tartalmazhatnak a kültéri egységek elhelyezésével kapcsolatban. Ezenkívül a társasházak saját szervezeti-működési szabályzata is tartalmazhat speciális előírásokat, amelyeket be kell tartani a telepítés során.
Klíma telepítésének szabályozása, akár utcáról utcára…
Budapesten, különösen a gangos társasházakban, előfordultak olyan esetek, ahol a légkondicionálók telepítését megtiltották a kültéri egységek zaja miatt, amely zavarta a lakókat. Ezekben az esetekben a társasház közössége döntött a tiltásról, figyelembe véve a zajterhelést és a lakók nyugalmát.
Érdekességképpen még olyan önkormányzat is van, amely akár utcánként változtatja a szabályozást, mint például Zugló.
A légkondicionálók kültéri egységeinek elhelyezésére vonatkozó szabályozások városonként eltérőek lehetnek, de általánosságban elmondható, hogy a településképi bejelentési eljárás és a társasházi közgyűlés hozzájárulása szükséges a telepítéshez. Ezek a szabályok biztosítják, hogy a klímaberendezések ne rontsák a városképet és ne zavarják a lakók nyugalmát.
A társasházi törvény 21. § (1) bekezdése szerint a közvetlenül érintett szomszédok tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájárulása szükséges a telepítéshez. A szabálytalan telepítés pedig akár 260 ezer forintos bírságot is eredményezhet.
A közös képviselő részére minden esetben be kell mutatni a részletes terveket, különös tekintettel a kondenzvíz elvezetésére, amely nem okozhat károsodást a homlokzaton, és nem zavarhatja a járókelőket. Amennyiben a szabálytalanul felszerelt klíma zavarja a szomszédokat vagy károsítja az épületet, birtokvédelmi eljárás kezdeményezhető.
Az országos településrendezési és építési követelményekről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben a mesterséges szellőzésről így ír a szabályozás.
92. § (1) A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket természetes szellőzéssel kell ellátni, kivéve, ha a rendeltetésszerű használatukhoz mesterséges légcsere alkalmazása is szükséges.
(2) A homlokzaton – e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő építményen – mesterséges szellőzéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezést elhelyezni az épület külső megjelenésével összhangban, takartan, illetve építészeti eszközökkel megoldva akkor lehet, ha a tervezett megoldás és a működés hatása
a) az épület állékonyságát nem veszélyezteti, a homlokzatot nem károsítja,
b) az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép, építészeti érték vagy műemlékvédelmi, továbbá táj- és természetvédelmi) érdeket nem sért,
c) a kivezetés a környezetet bűz-, mérgező-, zaj-, rezgés- vagy más káros hatással nem szennyezi, az építmény rendeltetés szerinti használatát nem zavarja, ártalmas mértékű páralecsapódást nem okoz.
(3) A frisslevegővétel a legkevésbé szennyezett helyen legyen. A beszívó nyílás (légbevezető) helyének meghatározásakor a környezeti turbulens hatásokat és a jellemző szélirányt is figyelembe kell venni.
(4) A frisslevegő-vételi és a szennyezett levegőt kibocsátó nyílást egymástól legalább 3,0 m távolságra úgy kell elhelyezni, hogy sem gravitációs, sem szélhatás ne eredményezzen visszaáramlást.
(5) A légsebesség a padlófelülettől mért 2,0 m-es magasságon belül nem haladhatja meg a 0,25 m/sec értéket.
(6) A mesterséges szellőztető berendezésekben a levegő nedvesítésére csak ivóvíz minőségű víz használható.
