Nem kell mérnöknek lennünk ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik a klíma. Ha szeretnénk légkondit beszerezni vagy már rendelkezünk eggyel, akkor mindenképpen érdemes közelebbről is megismerkedni ezzel a szerkezettel. Tarts velünk, ássuk magunkat mélyebbre a témában!

Mi a split klíma?

A split – vagyis osztott – klíma két részből áll: egy kültéri és egy beltéri egységből, illetve a kettőt összekötő rézcsövekből (ezekben a rézcsövekben zajlik a hűtés nagy része). A legtöbben már „jól” ismerjük ezt a fajta légkondit, csak nem vagyunk tisztában vele, hogy ez a szakmai elnevezése. Ugyanis bármikor az utcán sétálva egy klímának a kültéri egységét pillantjuk meg, mostantól tudhatjuk, hogy splittel akadt dolgunk.

A mono split klímák egy kültéri és egy beltéri egységből, míg a multi split klímák egy kültéri, de több beltéri egységből állnak. A sokszobás lakásokba az utóbbit, a nagyobb terek hűtéséhez az előbbit ajánljuk.

Milyen részei vannak a klímának?

Természetesen minél precízebben beleásnánk magunkat a témába, annál aprólékosabban megvizsgálhatnánk a légkondit felépítő egységeket, de mi most csak a legfontosabb részletekre fogunk koncentrálni:

• Beltéri egység:

Ahogy a nevében is szerepel bent kerül elhelyezésre. A beltéri egységben található hőcserélő és a ventilátor felelős a hűtésért vagy a fűtésért. A hűtőközeg a hőcserélőn keresztül áramlik, és a helyiségben található levegőnek adja át a hőt. Ezáltal lehűti vagy felmelegíti a levegőt, amelyet aztán a beltéri egység ventilátora a helyiségbe fúj.

• Kültéri egység:

Ahogy a nevében szerepel kültérben kerül elhelyezésre. A kültéri egységben található hőcserélő és ventilátor felelős a hő leadásáért a külső környezetbe. A hűtőközeg a kültéri hőcserélőn keresztül áramlik, és a hő átadásával lehűl vagy felmelegszik.

Röviden a klímákban található főbb hűtőköri elemekről és alapvető feladatáról:

• Kompresszor:

A klíma berendezés szíve. Az elpárologtatóból elszívott hűtőközeg gőzt cseppfolyósítható állapotba hozva továbbítsa a kondenzátorba.

• Kondenzátor:

A gőz halmazállapotú hűtőfolyadék itt válik újra cseppfolyóssá magas nyomáson. A halmazállapot változás alatt hőt adunk le a környezetünknek.

• Elpárologtató:

A cseppfolyós hűtőközeg itt párolog el alacsony nyomáson a hőcserélőben. A párolgás során hőt vonunk el a környezettől, amitől a hűtés folyamata megkezdődik. Az elpárolgott hűtőközeg újra gőz halmazállapotúvá válik és visszakerül a kompresszorba, majd kezdődik elölről a körforgás.

• Kondenzvíz:

Hűtés során a beltéri egységben kondenzvíz keletkezik, melynek elvezetését meg kell oldani.

• Adagoló (feladatai):
• 1. feladata: Az elpárologtatóba bejutó hűtőközeg mennyiségének, áramlásának szabályzása. Az elpárologtató felületének a lehető legnagyobb részét folyékony hűtőközeggel kell befedni anélkül, hogy a folyadékot a kompresszorba juttatnánk. Ha az elpárologtató kapacitása növekszik, az expanziós szelepnek nagyobb hűtőközeg áramlást kell lehetővé tennie, és fordítva. A kisebb hűtőközeg tömegáram magasabb szintű túlhevítést eredményez, mivel kevesebb felületre van szükség a párologtatáshoz.
• 2. feladata: A kondenzátor (magas nyomás) és az elpárologtató (alacsony nyomás) közötti nyomáskülönbség fenntartása. A kompresszor munkája által létrehozott nyomáskülönbséget az adagoló tartja fenn.

Mi történik hűtési folyamat során?

Hűtési folyamat során a beltéri egységünk elpárologtatóként működik. Tehát hőt fog elvenni a helység levegőjéből, hűteni fogjuk a helyiséget.

Mi történik fűtés során?

Fűtés alatt a beltéri egységünk kondenzátorként működik. Tehát hőt fog leadni a helység levegőjének, fűteni fogjuk a helyiséget.

Akkor nem is kerül be friss levegő a rendszerbe?

Nem. Az egész egy folyamatos áramoltatás, forgatás. Pont emiatt téves azt feltételezni, hogy a klímahasználat mellett nincs szükség a szellőztetésre!

A Polar Fresh rendelkezik egy innovatív és egyedülálló funkcióval: friss levegő befúvás. Ezzel a programmal friss levegőt juttathatunk a rendszerbe, így a plusz szellőztetésre már nincs szükség!