Az elmúlt években Magyarországon dinamikusan nőtt a légkondicionáló berendezések iránti kereslet, amely a következő években is folytatódni látszik. Megnéztük, milyen trendek várhatók 2025 és 2030 között a klímák eladása, fűtési célú használata, technológiai fejlesztései, valamint az energetikai átállás kapcsán.
Eladott klímaberendezések száma és növekedési ütem
A KSH adatai szerint 2020-ban több mint 300 ezer új klímaberendezést szereltek fel Magyarországon, így a lakossági klímák száma 733 296-ra nőtt. A MAVIR Zrt. előrejelzése alapján 2026-ra ez a szám 1,07–1,11 millió darabra emelkedhet, míg egy dinamikusabb forgatókönyv szerint akár 1,43–1,46 millióra is nőhet. Tíz év múlva, 2031-ben pedig a klímák száma elérheti a 2–2,2 milliót, évente mintegy 150 ezer új készülék telepítésével. Ez jelentős növekedést jelent a hazai, mintegy 4,5 milliós lakásállományhoz képest, bár még mindig elmarad a fejlettebb országok magas penetrációjától. (A 2022-es népszámlálási adatokról, amely során először volt kutatás ezen a területen, itt írtunk bővebben.)
Fűtési célú klímahasználat növekedése
A modern légkondicionálók, különösen az inverteres technológiával szereltek, már nem csak hűtésre alkalmasak, hanem hatékony fűtési megoldást is kínálnak, akár 30-35 °C közötti hőmérséklet előállításával. Az energiaárak emelkedése, a gázfűtés költségeinek növekedése, valamint az állami támogatások ösztönzik a lakosságot, hogy egyre többen válasszák a klímát fűtési céllal is. A fűtési célú klímák népszerűsége várhatóan tovább nő, főként a gyors felfűtési képesség és az energiahatékonyság miatt.
Technológiai újdonságok és azok népszerűsége
A klímatechnológia területén 2024-ben és az azt követő években is jelentős innovációk várhatók. Ezek közé tartoznak az intelligens, IoT-kompatibilis klímaberendezések, amelyek okostelefonos vagy hangvezérléses irányítást tesznek lehetővé, és képesek tanulni a felhasználói szokásokat az optimális energiafelhasználás érdekében. A wifi-vezérlésű klímák kényelmi funkciói, mint a távoli be- és kikapcsolás, időzítés vagy fűtés előre programozása, egyre elterjedtebbek lesznek, különösen azoknál, akik fűtési célra is használják a berendezést.
Ezen túlmenően a környezetbarát hűtőközegek alkalmazása, fejlett szűrési technológiák (HEPA szűrők, UV-C lámpák) és légminőség-monitorozás is egyre inkább jellemző lesz, javítva a beltéri levegő minőségét és csökkentve a környezeti terhelést.
Energetikai felújítás és átállás hőszivattyús fűtésre
Az energetikai korszerűsítések során egyre többen állnak át a hagyományos gázfűtésről hőszivattyús rendszerekre, amelyeket gyakran kombinálnak légkondicionálókkal is. Az állami támogatások, például a vidéki otthonfelújítási programok, ösztönzik ezt az átállást, amely hosszú távon jelentős rezsicsökkenést eredményezhet. A hőszivattyús megoldások energiahatékonyabbak és környezetbarátabbak, ráadásul jól integrálhatók a megújuló energiaforrásokkal, például napelemekkel.
Áramellátás stabilitása és Paks 2 hatása
Magyarország áramellátása jelenleg stabil, azonban a Paks 2 atomerőmű építésének csúszása bizonyos kockázatokat hordoz magában az ellátás biztonsága szempontjából. Ez különösen fontos a klímaberendezések számának gyors növekedése miatt, hiszen a nyári és téli csúcsidőszakokban a klímák jelentősen növelik az áramfogyasztást. A MAVIR Zrt. ezért is figyelemmel kíséri a rendszerterhelést, és a jövőben szükség lehet további energiatárolási és hálózatfejlesztési beruházásokra a stabil ellátás biztosítása érdekében. Az év nagy részében azonban, amikor magas a napsütéses órák száma, érdemes napelemes rendszerekkel tovább fejleszteni az energiaellátásunkat.
Ez a trendek összességében azt mutatják, hogy a következő években a légkondicionálók nemcsak a hűtés, hanem a fűtés piacán is meghatározó szereplőkké válnak Magyarországon, miközben a technológiai fejlesztések és az energetikai átállás is jelentős változásokat hoz a lakossági energiafelhasználásban.
