Az irodai hőmérséklet dilemmája

A felmelegedés miatt a magyar nyarak hőmérséklete jelentősen megemelkedett. A munkába járók számára a munkahelyen megtalálható klíma jelenti az egyetlen megoldást a kánikulával szemben. A légkondicionálók ma már rendkívül precízen szabályozhatók, mind hőmérséklet, mind páratartalom, mind légmozgás szempontjából. Az igényekre reagálva a piac egyre specifikusabb modelleket kezdett el gyártani. A munkahelyen viszont nem csak egy személy elvárásainak kell megfelelnie a klímának, ebből a helyzetből pedig sok konfliktus és feszültség születhet.

A légkondik előnyei a munkahelyen:

A túl meleg környezet jelentősen csökkenti a teljesítőképességet. A munkamorál is odalesz, hogyha nem érezzük magunkat kényelmesen az irodában. A kánikula könnyedén fejfájást és egyéb betegségeket okozhat. A klíma jelenléte így a munkavállalóink egészségéért is felelős. Ha a munkahelyen kellemes hőmérséklet és effektív munkavégzéshez megfelelő környezet elérhető, kollégáink motíváltabbak lesznek, és többet fognak bejárni.

Ha más irányból közelítjük meg a kérdést és kicsit eltávolodunk a munkavállalóinktól, vállalkozóként szembe kell néznünk az ügyfélélmény témájával is. Egy fontos szerződés megírásához vagy egy sok pénzt felölelő üzlet megkötéséhez elengedhetetlen a megfelelő környezet. Forróságban senkitől sem várhatjuk el, hogy élete nagy döntéseit meghozza. Továbbá szimpatikusabbak és vonzóbbak leszünk az ügyfelek számára, ha irodánkban jó légkör uralkodik.

A klímák hátrányai a munkahelyeken:

A különböző nemű, alkatú, korú és szokású emberektől senki sem várhatja el, hogy ideális hőmérséklet terén ugyanazt akarja. A hideg egyeseknek javítja a koncentrációját, másokra pedig pont negatívan hat. Bizonyos kutatások azt mondják ki, hogy a magasabb hőmérséklet a kreativitást, míg a hűvösebb a monotonabb munkavégzést segíti elő.

Az Octogon építészeti szakportál egy kutatásról így ír cikkében: “Egy több mint 500 fős németországi kutatás során egy 16 és 32 ⁰C közötti skálán mérték fel, hogy különféle hőmérsékleti jellemzők mellett hogyan teljesítenek matematikai, verbális és kognitív feladatokat a résztvevők.

Az eredmények szerint a hőmérséklet növekedésével a nők a matematikai és szóbeli feladatokat gyorsabban végzik el, míg a férfiakra ennek pont az ellenkezője igaz. Mivel a nők hatékonyságának javulása nagyobb mértékű, mint a férfiak teljesítményének romlása, a kutatók szerint azokban az irodákban, ahol nők és férfiak hasonló arányban dolgoznak, a termosztát magasabbra tekerése összességében javíthat a cég mutatóin.”

A megoldás:

A kinti és a benti hőmérséklet között semmiképpen ne legyen 8 – 10 foknál nagyobb az eltérés! Továbbá fontos odafigyelni a különböző igényekre, és egy kompromisszum meghozatalával megtalálni az „arany középutat”.